Miért aggódik a NASA a homokviharok miatt?

A NASA tudósok elkezdték feltérképezni a por- és homokviharokat, hogy a jövőben tervezhessenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Íme, minden, amit tudni érdemes:

Mi az a porvihar?

A por- és homokviharok akkor következnek be, amikor "az erős szél nagy mennyiségű homokot és port emel fel a kopár, száraz talajból a légkörbe" - magyarázza a Meteorológiai Világszervezet. Ezek a részecskék ezrekkel a mérföldekre szállíthatók, és súlyosbíthatják a légszennyezést.

A klímaváltozás miatti földdegradáció és aszályok következtében növekedett a por- és homokviharok száma az ENSZ szerint. A viharok "károsíthatják a növényeket, elpusztíthatják az állatállományt és lesodorhatják a termőtalajt" azokban a területeken, ahol keletkeztek, "míg a távoli területeket a légkörben levő por és a felszíni porlerakódások érintik, amelyek befolyásolják az emberi egészséget, valamint zavarják a közlekedést, az ellátási láncokat és az energiahálózatokat."

A levegőben lévő por is üvegházhatást vált ki: csapdába ejti a hőt a légkörben és felmelegíti a bolygót. A légkörben lebegő aeroszolok, amelyek a légkörben lebegő apró részecskék, mintegy 40 százalékát képezik a szél eróziója miatt keletkező por.

Mit tesz a NASA a porviharok nyomon követésére?

A NASA egy Földfelszíni Ásványi Por Forrás Vizsgálata (EMIT) nevű képalkotó spektrométert használ, amely a Nemzetközi Űrállomáson található, hogy feltérképezze a globális porviharokat. Az EMIT a "látható és rövidhullámú infravörös tartományban történő képalkotó spektroszkópiát" használ, ami azt jelenti, hogy a por árnyalatát felhasználva meghatározza annak ásványi összetételét és feltérképezi, hogyan befolyásolja a kezdeti terület hőmérsékletét, ahogy azt a NASA elmagyarázza.

Minden porfajta egyedi módon veri vissza a fényt, mondta a klímakutató Natalie Mahowald, aki az EMIT-en dolgozik a NASA-val a CNN-nek: "A vörös és a sötét por elnyeli azt", míg a fehér visszaveri a sugárzást, magyarázta. A sötét por üvegházgáz-hatást vált ki, mert a Földön csapdába ejti a hőt. A tavaly indított műszer az űrből gyűjt adatokat a porviharokról, jelentősen kibővítve a jelenlegi adathalmazt, mivel gyorsan több milliárd adatpontot biztosít, mondja a CNN.

"Azt (az adatot) használhatjuk arra, hogy jobban megértsük a sivatagi por hatását" - mondta Mahowald, hozzátéve, hogy az EMIT "forradalmasítani fogja, amit képesek vagyunk tenni".

Miért érdeklődnek a tudósok a por- és homokviharok iránt?

A homok és a por önmagában nem rossz, de probléma akkor támad, amikor túl sok van belőlük. "Amikor a por leülepszik a vízben vagy a földön, tápanyagokat biztosíthat az ökoszisztéma növekedéséhez" - írja a NASA. Mivel a klímaváltozás miatt a por- és homokviharok egyre gyakoribbá válnak, aggodalomra ad okot az aeroszolok hozzájárulása a globális felmelegedéshez. Ez egyben visszacsatolási hurok is, mondja a CNN: minél magasabbra emelkednek a hőmérsékletek, annál több vihar lesz. Ahogy a Szahara-sivatagban a viharok egyre erősebbé válnak, az Északi-sark is érzi a hatásukat. "Az elmúlt két évtized során azt vettük észre, hogy az Északi-sark jégen történő elsötétedése jelentőssé vált" - mondta Diana Francis, a Khalifa Egyetem éghajlatkutatója Abu Dhabiban a CNN-nek. "Tudjuk, hogy amikor a jég sötét, kevesebb napsugarat ver vissza, és így gyorsabban olvad." Az EMIT adatai segítenek a tudósoknak feltérképezni, hogy hol válik egyre elterjedtebbé a sötét por, és miért. "A tudósok tudják, hogy a Föld légkörében szállított ásványi por nagy része a világ száraz területeiről származik" - magyarázza a NASA. "De nem biztosak abban, hogy milyen típusú ásványokat szállít a szél ezekről a területekről."

"Az EMIT projekt a lehetőségeket teszteli, és valóban megmutatja, mi lehetséges" - mondta Mahowald a CNN-nek. "5 000-ről több milliárd adatra és sokkal nagyobb felbontásra fogunk áttérni. Ez óriási segítség lesz számunkra."